2015. április 29., szerda

Nietzsche

Ez a szöveg roppant érdekes témát dolgoz fel, mégpedig a megbocsátás és a felebaráti szeretet kérdését. Nietzsche szerint az emberiség legnagyobb bűne, hogy túl sok időt fordít a szánakozásra ahelyett, hogy örülne, hiszen a szánakozás csak fájdalmat okoz az embereknek. Nietzsche azt vallja, hogy nem érdemes segíteni az embereknek (elsősorban a tőlünk távol álló személyek), és a megbocsátásunkat sem érdemes rájuk pazarolni, hiszen saját maguknak kéne megbocsátaniuk. A felebarátunkhoz való viszonyulást is teljesen másképpen látja. Ha másoknak okozunk kárt a számunkra pozitívan hathat, és ne fojtsuk vissza ezen vágyainkat hiszen minél több van bennünk annál közelebb vagyunk az igazi nagysághoz. A szövegben rengeteg utalás van a bibliára, ám Nietzsche szerint isten már rég meghalt. 

"Isten halott: ám az ember természete már csak olyan, hogy talán még évezredekig lesznek barlangok, amelyekben megmutatják az Isten árnyékát. - És nekünk (...) még az árnyékát is le kell győznünk!"  (Nietzsche)

2015. április 27., hétfő


VÉN FAUN ÜZENETE


Bús maskarája a világnak,
Apolló, a faun-mezű:
Üzenek néked, Léda. Várlak.


Tavasz van itt a Duna-tájon
És én olykor vért köhögök,
Szép itt az élet, csupa álom.


Pán-kereső utamba most már
Mámor-gályák utasa, én,
Itt állok a zord Bizonyosnál.


A lelkem még ronggyá-szedettebb,
Testem röpítné könnyű szél
Hádesz felé. És, és: szeretlek.


Új dalokat nem hallasz tőlem,
Csókom sincs csókolnivaló,
De kellesz e tavasz-időben.


Hogy akkor majd reám hajoljál,
Fülembe csókold, mit te tudsz
»Csúf faunom, Apolló voltál.«

Ez a vers szintén a Léda-versek közé tartozik. Ezen verseit a nagy szenvedély, életvágy, érzéki forróság jellemzi.

„Bús maskarája a világnak,
Apolló, a faun-mezű:
Üzenek néked, Léda. Várlak.”

A verset átjárja a halálhangulat, pusztulás érzése is. Szerelmi érzés nem a boldogság, a beteljesülés, sokkal inkább ezeknek a soha be nem következő változata.
A halált maga Hádész szimbolizálja az alvilág istene, a holtak ura a görög mitológiában

„És én olykor vért köhögök,”

A versben mitológiai alakok is feltűnnek. Ilyen például Apolló a gyógyítás, a vadászat, a művészetek istene. Vagy a Faun (Pán) amely szintén a római mitológia (Pán a görög megfelelője), költők számára gyakorta kedvelt figurája, a félig kecske félig ember teremtmény.

„Pán-kereső utamba most már
Mámor-gályák utasa, én,”

„Csúf faunom, Apolló voltál.”

Az utóbbi idézet véleményem szerint Lédára utal ki korábban múzsája volt Adynak (Apollója vagyis a művészetek istene), azonban valamilyen okból kifolyólag elhagyta, „gúnyt űzött” Adyból, ugyanis Apollóból Faun lett. (az érzékiség és a csúfolódó kedv szimbóluma, pont ezért művészi ábrázolásaik igen gyakori, például: Szinyei Merse Pál: Faun i).

Ady és Léda között gyakori ez az érzés, mivel nem eszményi nő Léda, nem boldog szerelem az övék, hanem örök szakítás és kibékülés. Kapcsolatukra jellemző volt még,hogy a hétköznapokból gyakorta az álomvilágba menekültek.

„A lelkem még ronggyá-szedettebb,
Testem röpítné könnyű szél
Hádesz felé. És, és: szeretlek.”

2015. március 30., hétfő

Szecesszió

Csók István: Züzü a kakassal:

Züzü-sorozat egyik darabja. Csók életművének egyik legszínesebb és legbensőségesebb része. Züzü játékzongora előtt ülve a mellette levő színes keleti szőnyeggel letakart asztalon álló Coco, a nagy kokin-kínai kakas felé fordul (KELETI KULTÚRA). Színelrendezése, síkszerűsége dekoratív hatású, melyet a háttér nagy virágos szőnyege is fokoz. A festményt a magyar népművészet dekoratív színvilága is inspirált.



Richard Wagner - Ride of the Valkyries

Wagner zenéjének egyik alapvető jellemzője a vezérmotívum-technika.
A vezérmotívum egy központi motívum, amely változatlanul vagy variálva többször visszatér a mű folyamán. Ő vezette be a Gesamtkunstwerk fogalmát, ami azt jelenti, hogy a zenedrámában a költői szöveg és színpadi cselekményt a zene egészíti ki, ezzel alkotnak egy egészet. Ilyen zenedráma A Walkür is, ami A Nibelung gyűrűje tetralógia második darabja.




‎Ady Endre‎: Héja-nász az avaron:

Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,
Vijjogva, sírva, kergetőzve,
Két lankadt szárnyú héja-madár.
Új rablói vannak a Nyárnak,
Csattognak az új héja-szárnyak,
Dúlnak a csókos ütközetek.

Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
Valahol az Őszben megállunk,
Fölborzolt tollal, szerelmesen.

Ez az utolsó nászunk nékünk:
Egymás husába beletépünk
S lehullunk az őszi avaron.

A szecesszió két alapmotívuma, a halál és az erotika fűződik egybe. A szerelmesek jelképe: a ragadozó héjapár. Útjuk a Nyárból az Őszbe tart: az életből a halálba. S ez az út egyre gyorsul; a mozgást jelentő igék cselekvésének fokozása: útra kelünk - megyünk - szállunk - űzve szállunk. A gyorsuló rohanás vége a halál, a pusztulás. Jelen van a költeményben a céltalanság, hiábavalóság megsejtésével szemben az emberség, a jóság fájdalmat oldó érzése is.

Auguste Rodin: Gondolkodó:

Gondolkodó, valószínűleg a leghíresebb Rodin alkotás. A Pokol kapuja oromzatára tervezte, és a művéről elmélkedő Dantét ábrázolja. A művész az alak minden izomzatát ennek a koncentrációnak a megjelenítése érdekében formázza meg, olyannyira, hogy a gondolkodás érzékelhetővé, szinte tapinthatóvá válik.



Iparművészeti múzeum

1893-tól 1897-ig épült szecessziós stílusban, amely a kor egy meghatározó stílusa. Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján készült. Az épület tetejét Zsolnay kerámia cserepek borítják. A kiállított tárgyak között is található szecessziós gyűjtemény: az üveg és kerámia kollekció. A magyar szecesszió egyik legkiemelkedőbb és legjellegzetesebb épületének tartják. Az épületbelsőt Reissmann Károly Miksa színes, ornamentikus festéssel díszítette, ezt azonban az 1920-as évek végén lemeszelték. A keleties formák, valamint a keleti művészetekre jellemző vörös és sárga szín használata egyaránt a keleti ihletésre utalnak. A szecessziónak jellegzetessége még a szabálytalan formák és hullámos vonalak használata, amelyet megfigyelhetünk az épület belső tereinek kialakításában. Az aula feletti eredeti színes, festett üvegtető megsemmisült, ma helyén üvegtető található. 


2014. április 25., péntek

2014. április 13., vasárnap

2014. április 4., péntek

Portfólió#3

Intelmek egy baráthoz
Kedves Barátom!
Látom, üresen telnek szomorú napjaid, nem tudod, mihez kezdj életed hátralévő részével, s a tőlem kért segítséget most megkapod eme pár sorban megfogalmazott intelmekkel, melyeket átgondolva újra örömtelivé válhatnak napjaid.

Sose tudhatod, mit hoz a jövő! Légy mindig felkészült, hiszen életed bármely szakaszán érhetnek váratlan fordulatok. Ne töprengj a múlton. Amit egyszer már megtettél, az úgy is marad, s nincs értelme bánkódni miatta. Inkább a jövődre koncentrálj, s vidd véghez terveidet. Ehhez viszont a jelenedet is úgy kell tervezned, hogy a jövőben ne tekintsd eme napjaidat fájó múltnak!

Az igazi barátság ritka madár a földön.”- tartja a mondás, így hát becsüld meg barátaidat, hiszen sosem tudhatod mikor lesz rájuk szükséged. Ne cseréld le a régieket újabbakért, mert „Régi barátoknál jobb testőrség nem akadhat”. A barátokkal egyenértékűnek, vagy inkább előbbre tartsd családod, hiszen miattuk vagy most aki, ők indítottak el az életben, s ha barátaid cserben is hagynak, a családod sosem tagad majd meg téged. 

Szeresd a hazát! Manapság mindenki a megélhetés után megy, így nem törődve szülőhazájával otthagyja azt, s újat keres magának. Pedig a hazát szeretni és gondozni kell, mert ez volt őseink, s ez lehet jövőbeli utódaink otthona is! S ahogy egy anya sem hagyja el gyermekét, úgy te se hagyd el szülőfölded.

Nincs oly hitvány könyv, kiből ember nem tanulhat.” Használj hát ki mindent, s minden alkalmat mellyel tudásodat bővítheted, hiszen az életben a tudás az, ami kiemel a többi közül. Ha elegendő tudással rendelkezel, bármit elérhetsz!

„Akkor becsüli az ember az egészséget, amikor nincs.” Vigyázz hát rá, élj egészségesen, ne mérgezd magad a szomorúság és a harag mérgével, mert végül vesztedet okozhatja. Bármi nyomja lelked, mindig találhatsz valakit, aki megérti és segít orvosolni problémádat.

S végül, Becsüld az életed! Becsüld meg mind azt, amit neked szánt a sors. Örülj annak, amid van, sose akarj más lenni, mint aki vagy. Meglásd jó tett helyébe jót várj, s ha jól cselekszel, megleled jutalmadat.

S én már búcsúznék is tőled, minthogy rengeteg dolog vár most rád, búcsúzóul pedig Kölcsey Ferenc szavait küldeném „Az élet fő célja – tett; s tenni magában vagy másokkal együtt senkinek nem lehetetlen. Tehát tégy!”